hír

Kovaföld szűrési segédanyag
A kovaföld szűrősegédanyag jó mikroporózus szerkezettel, adszorpciós teljesítménnyel és kompresszióállósággal rendelkezik. Nemcsak jó áramlási sebességarányt biztosít a szűrt folyadéknak, hanem kiszűri a finom szuszpendált szilárd anyagokat is, biztosítva az átlátszóságot. A kovaföld ősi egysejtű kovamoszatok maradványa. Jellemzői: könnyű, porózus, nagy szilárdságú, kopásálló, szigetelő, hőszigetelő, adszorpciós és töltőképességű stb.
A kovaföld ősi egysejtű kovamoszatok maradványa. Jellemzői: könnyű, porózus, nagy szilárdságú, kopásálló, szigetelő, hőszigetelő, adszorpciós és töltőanyag-tulajdonságokkal rendelkezik. Jó kémiai stabilitással rendelkezik. Fontos ipari anyag hőszigeteléshez, őrléshez, szűréshez, adszorpcióhoz, antikoagulációhoz, formából való kibontáshoz, töltéshez, hordozóanyagként stb. Széles körben felhasználható a kohászatban, a vegyiparban, az elektromos energiában, a mezőgazdaságban, a műtrágyák, az építőanyagok, a hőszigetelő termékek és más iparágakban. Ipari funkcionális töltőanyagként is használható műanyagokhoz, gumihoz, kerámiához, papírgyártáshoz stb.
Kategória szerkesztése
A kovaföld szűrési segédanyag a különböző gyártási folyamatok szerint száraz termékekre, kalcinált termékekre és fluxussal kalcinált termékekre osztható. [1]
① Szárított termék
A tisztított, előszárított és zúzott szilícium-dioxid száraz talaj alapanyagokat 600~800 °C-on szárítják, majd zúzzák. Ez a termék nagyon finom szemcseméretű, és alkalmas precíziós szűrésre. Gyakran használják más szűrési segédanyagokkal kombinálva. A szárított termékek többsége világos sárga, de tejfehér és világos szürke is előfordulhat. [1]
② Kalcinált termék
A tisztított, szárított és zúzott kovaföld nyersanyagokat forgókemencébe töltik, 800–1200 °C-on kalcinálják, majd zúzzák és osztályozzák a kalcinált termékek előállításához. A száraz termékhez képest a kalcinált termék áteresztőképessége több mint háromszor nagyobb. A kalcinált termékek többnyire világosvörös színűek. [1]
③ Folyósítószerrel kalcinált termék
A tisztított, szárított és zúzott kovaföld nyersanyagot kis mennyiségű nátrium-karbonáttal, nátrium-kloriddal és más olvasztási segédanyaggal adják hozzá, majd 900–1200 °C-on kalcinálják, zúzzák és osztályozzák a kalcinált folyósítószer előállításához. A folyósítószerrel kalcinált termék permeabilitása jelentősen megnő, több mint 20-szorosa a száraz termékének. A folyósítószerrel kalcinált termékek többnyire fehérek, és világos rózsaszínűek, ha magas a Fe2O3-tartalom vagy kicsi a folyósítószer-adagolás. [1]
Szűrés
A kovaföld szűrősegédanyag szűrőhatását főként a következő három funkció biztosítja:
Szitálási művelet
Ez egyfajta felületi szűrés. Amikor a folyadék átáramlik a diatomiton, a diatomit pórusmérete kisebb, mint a szennyeződés-részecskék részecskemérete, így a szennyeződés-részecskék nem tudnak átjutni, és visszamaradnak. Ezt a hatást szűrővizsgálatnak nevezik. Valójában a szűrőpogácsa felülete egyenértékű átlagos pórusméretű szűrőfelületnek tekinthető. Amikor a szilárd részecskék átmérője nem kisebb (vagy kissé kisebb) a diatomit pórusainak átmérőjénél, a szilárd részecskék „kiszűrődnek” a szuszpenzióból, és felületi szűrésként működnek. [2]
Mélységhatás
A mélységi hatás a mélyszűrés visszatartó hatása. A mélyszűrés során az elválasztási folyamat csak a közeg „belsejében” megy végbe. A szűrőlepény felületén áthaladó apró szennyeződés-részecskéket a kovaföld belsejében lévő cikkcakkos mikroporózus csatornák és a szűrőlepény belsejében lévő finomabb pórusok blokkolják. Az ilyen részecskék gyakran kisebbek, mint a kovaföld mikroporózus pórusai. Amikor a részecskék a csatorna falának ütköznek, elválaszthatók a folyadékáramtól, de hogy ez sikerül-e, azt a részecskék által elszenvedett tehetetlenségi erő és ellenállás egyensúlya határozza meg, ez az elfogási és szűrőhatás hasonló jellegű, és mechanikai hatáshoz tartozik. A szilárd részecskék szűrésének képessége alapvetően a szilárd részecskék és pórusok relatív méretéhez és alakjához kapcsolódik. [2]
Adszorpció
Az adszorpció teljesen eltér a fenti két szűrési mechanizmustól. Valójában ez a hatás elektrokinetikus vonzásnak is tekinthető, amely főként a szilárd részecskék és maga a kovaföld felületi tulajdonságaitól függ. Amikor a kovaföldben lévő kis pórusú részecskék ütköznek a porózus kovaföld belső felületével, ellentétes töltések vonzzák őket, vagy a részecskék vonzzák egymást, láncokat képeznek és a kovaföldhöz tapadnak, ami az adszorpcióhoz tartozik. [2] Az adszorpció összetettebb, mint az első kettő. Általános vélekedés szerint a pórusátmérőnél kisebb szilárd részecskék főként azért csapdába esnek, mert:
(1) Az intermolekuláris erő (más néven van der Waals-vonzás) magában foglalja az állandó dipólushatást, az indukált dipólushatást és az átmeneti dipólushatást;
(2) A zéta-potenciál létezése;
(3) Ioncsere folyamat.