4 Fejlesztési és felhasználási problémák
Amióta hazámban az 1950-es években elkezdték alkalmazni a kovaföld erőforrásait, a kovaföld átfogó hasznosítási kapacitása fokozatosan javult. Bár az iparág jelentős fejlődésen ment keresztül, még gyerekcipőben jár. Alapvető jellemzői az alacsony műszaki színvonal, az alacsony termékfeldolgozási szint, az egységes piac, a kisvállalkozási méret és az erőforrás-igényes, extenzív működés.
(1) Alacsony szintű erőforrás-kihasználás. Országom jelentős kovaföld-készletekkel rendelkezik, különösen a Jilin Baishan-i kovaföld híres jó minőségéről. Az I. osztályú kovaföld (SiO2≥85%) Baishan városában a teljes mennyiség mintegy 20-25%-át teszi ki, míg a II. és III. osztályú talaj a teljes mennyiség 65-70%-át teszi ki. A II. és III. osztályú talajok az I. osztályú talajok felső és alsó rétegeiben találhatók. Jelenleg a korlátozott piaci kereslet és a technikai szint miatt a II. és III. osztályú talajok kihasználtsága alacsony. Ennek eredményeként a bányászati vállalatok főként I. osztályú talajt bányásznak, és II. osztályú talajt használnak helyette. A III. osztályú talajt nem bányásszák, aminek eredményeként nagy mennyiségű II. és III. osztályú talaj marad a bányarétegben. A bányaréteg összeomlása miatt, ha az I. osztályú talaj kimerült, és a II. és III. osztályú talaj kitermelése megtörtént, a bányászati nehézségek nehezebbek lesznek. A nagyobb bányászati költségek magasabbak lesznek, az erőforrás-fejlesztés átfogó kihasználási aránya alacsony lesz, és az erőforrás-védelmi fejlesztés egységes és szabványosított átfogó terve nem alakult ki.
(2) Az ipari szerkezet ésszerűtlen. A termelő vállalkozások főként kisvállalkozások. Országos szinten még nem alakult ki nagy piaci részesedéssel rendelkező kovaföld-feldolgozó és -termékgyártó vállalkozáscsoport, és nem alakult ki a modern piacgazdaság és a társadalmi fejlődés követelményeinek megfelelő nagyméretű és intenzív termelési módszer. , Erőforrás-fejlesztő vállalkozás.
(3) A termékstruktúra ésszerűtlen. A kovaföld-ipari vállalatok továbbra is a nyersanyagbányászat és az előzetes feldolgozás termelési módjára összpontosítanak, és a termékszűrő segédanyag a fő termék. A termékkonvergencia komoly, ami a termékek túlkínálatához vezetett. A magas műszaki tartalmú, mélyen feldolgozott termékek aránya viszonylag kicsi, az export továbbra is főként nyersércek és elsődleges feldolgozott termékek, amelyek nem tudják teljes mértékben kielégíteni a modern high-tech és újanyag-iparágak fejlesztési követelményeit, és piaci versenyképességük gyenge.
(4) A technológia és a berendezések elmaradottak. Hazám kovaföld mélyfeldolgozási technológiája és műszaki berendezései viszonylag elmaradottak, a feldolgozott termékek alacsony minőségűek, és nem érik el a hasonló külföldi termékek teljesítménymutatóit, az erőforrás-pazarlás és az ökológiai károk jelensége pedig súlyos.
(5) A kutatás és fejlesztés lemaradásban van. Az új kovaföld anyagok, különösen a környezeti és egészségügyi funkcionális anyagok, az energetikai anyagok, a biokémiai funkcionális anyagok stb., kevés változatban kaphatók, és nagy a különbség a funkcionális teljesítményük és a külföldi fejlett termékek között, a technológiai és termékszabványok pedig elmaradottak. Az évek során az állam keveset fektetett be a nemfémes bányászatba, és a technológiai kutatás és fejlesztés szintje alacsony volt. A legtöbb kovaföld vállalatnak nincsenek K+F intézményei, hiányzik a K+F személyzet, és gyenge az alapkutatási munka, ami korlátozza a kovaföld ipar fejlődését.
5. Fejlesztési és felhasználási ellenintézkedések és javaslatok
(1) A kovaföld átfogó hasznosításának javítása és a potenciális piacok kiaknázása. Az erőforrások átfogó hasznosítása a belső hajtóerő az iparág fejlődésének előmozdításában. Kötelező követelményeket ír elő a II. és III. szintű kovaföld erőforrások átfogó hasznosítására, kiaknázza az olyan előnyös erőforrásokban rejlő lehetőségeket, bővíti az alkalmazási kört és javítja az alkalmazás szintjét. Korlátozza a nyers kovaföld érc exportját és feldolgozását, és elősegíti a kovaföld ipar fenntartható fejlődését.
(2) Az ipari struktúra optimalizálása és a bányászati vállalkozások integrációjának előmozdítása. Az ipari elrendezés kiigazítása és optimalizálása, fejlesztési stratégiai befektetők bevezetése és a bányászati vállalkozások erőforrás-integrációjának előmozdítása. A zöld bányák építésével fokozatosan megszűnnek az elmaradott technológiával és alacsony hozzáadott értékű termékekkel rendelkező kisvállalkozások, és előmozdítják a kovaföld erőforrások optimális elosztását és az ipari fejlesztési tényezők optimális kombinációját.
(3) A terméktudomány erősítése
technológiai kutatásokat és termékfejlesztéseket támogat. Támogassa és ösztönözze a vezető vállalatok technológiai átalakulását és termékfejlesztéseit.
(4) A tehetségek bevezetésének javítása és az ösztönző mechanizmusok kidolgozása. Iskola-vállalkozás szövetségek, vállalkozások-vállalkozás szövetségek, a magas szintű innovatív tehetségek bevezetésének és képzésének felgyorsítása, valamint egy úttörő tudományos kutatócsoport kinevelése szilárd alapelmélettel, mélyreható tudományos eredményekkel, úttörő és innovációs bátorsággal, valamint ésszerű struktúrával és vitalitással. Az ipari vállalkozások termékeik hozzáadott értékének növelése. A kovaföld potenciális piacának innovációja, a finomgyártás és az intenzív feldolgozás előmozdítása, egy kovaföld rendszeripari lánc kialakítása, az alkalmazási területek kiterjesztése és bővítése, valamint a nagyobb szinergikus előnyök előmozdítása.
Közzététel ideje: 2021. augusztus 2.