hír

     Kovaföld szűrési segédanyagJó mikroporózus szerkezettel, adszorpciós teljesítménnyel és kompressziógátló tulajdonságokkal rendelkezik, ami nemcsak jobb áramlási sebességarányt tesz lehetővé a szűrt folyadék számára, hanem a finom szuszpendált szilárd anyagokat is kiszűri az átlátszóság biztosítása érdekében.

     kovafölda betétősi egysejtű kovamoszatok maradványaiból. Jellemzői: könnyű, porózus, nagy szilárdságú, kopásálló, szigetelő, hőszigetelő, adszorpciós és töltő, valamint egyéb kiváló teljesítmény. Jó kémiai stabilitással rendelkezik. Fontos ipari anyag, például hőszigetelés, őrlés, szűrés, adszorpció, koagulációgátlás, formából való kibontás, töltés, hordozóanyag stb. Széles körben alkalmazható olyan iparágakban, mint a kohászat, a vegyipar, az elektromos energia, a mezőgazdaság, a műtrágya, az építőanyagok és a szigetelőanyagok. Ipari funkcionális töltőanyagként is használható műanyagokhoz, gumihoz, kerámiához és papírgyártáshoz.

Kovaföld szűrősegédanyag osztályozása A kovaföld szűrősegédanyagokat a különböző gyártási folyamatok szerint szárított termékekre, kalcinált termékekre és fluxussal kalcinált termékekre osztják.

①Száraz termék A tisztított, előszárított és porított száraz szilícium-dioxid agyag alapanyagot 600-800°C hőmérsékleten szárítják, majd porítják. Ez a termék nagyon finom szemcseméretű, és alkalmas precíziós szűrésre. Gyakran használják más szűrési segédanyagokkal együtt. A száraz termék többnyire világos sárga, de tejfehér és világos szürke is előfordulhat.

②Kalcinált termékek A tisztított, szárított és zúzott kovaföld nyersanyagokat forgókemencébe töltik, 800-1200°C hőmérsékleten kalcinálják, majd zúzzák és osztályozzák a kalcinált termékek előállításához. A száraz termékekhez képest a kalcinált termékek permeabilitása több mint háromszor nagyobb. A kalcinált termékek többnyire világosvörös színűek.

③Folyósítószerrel kalcinált termékekTisztítás, szárítás és zúzás után a kovaföld nyersanyaghoz kis mennyiségű nátrium-karbonátot, nátrium-kloridot és egyéb fluxusanyagokat adnak, majd 900-1200°C hőmérsékleten kalcinálják. Zúzás, szemcseméret-osztályozás és arányosítás után kapják a fluxussal kalcinált terméket. A fluxussal kalcinált termék permeabilitása jelentősen megnő, több mint 20-szorosa a száraz termékének. A fluxussal kalcinált termékek többnyire fehérek, és világos rózsaszínűek, ha magas a Fe2O3-tartalom vagy kis a fluxus mennyisége.

A kovaföld szűrő segíti a szűrési hatást

A kovaföld szűrősegédanyag szűrőhatását főként a következő három funkció biztosítja:

1. Szitálási hatás

Ez egy felületi szűrőhatás. Amikor a folyadék átáramlik a kovaföldön, a kovaföld pórusai kisebbek, mint a szennyeződés-részecskék részecskemérete, így a szennyeződés-részecskék nem tudnak átjutni, és felfogják őket. Ezt a hatást szitálásnak nevezik. Valójában a szűrőlepény felülete egyenértékű átlagos pórusméretű szitafelületnek tekinthető. Amikor a szilárd részecskék átmérője nem kisebb (vagy kissé kisebb) a kovaföld pórusainak átmérőjénél, a szilárd részecskék „kiszűrődnek a szuszpenzióból”. Szétválasztással felületi szűrést végeznek.
2. Mélységhatás

A mélységi hatás a mélyszűrés visszatartási hatása. A mélyszűrés során az elválasztási folyamat csak a közeg „belsejében” megy végbe. A szűrőlepény felületén áthatoló viszonylag apró szennyeződés-részecskék egy részét a kovaföld belsejében lévő kanyargós mikroporózus csatornák és a szűrőlepény belsejében lévő kisebb pórusok elzárják. Az ilyen típusú részecskék gyakran kisebbek, mint a kovaföld mikroporózusai. Amikor a részecskék a csatorna falának ütköznek, elhagyhatják a folyadékáramot. Azonban az, hogy elérik-e ezt a pontot, a részecskék tehetetlenségi erejétől és ellenállásától függ. Az egyensúly, az ilyen típusú elfogás és szűrés természetükben hasonló, mindkettő mechanikai hatáshoz tartozik. A szilárd részecskék kiszűrésének képessége alapvetően csak a szilárd részecskék és pórusok relatív méretéhez és alakjához kapcsolódik.

3.Adszorpció

Az adszorpciós hatás teljesen eltér a fenti két szűrési mechanizmustól. Ez a hatás valójában elektrokinetikus vonzásnak tekinthető, amely főként a szilárd részecskék és maga a kovaföld felületi tulajdonságaitól függ. Amikor a kovaföldben lévő kis belső pórusú részecskék a porózus kovaföld belső felületén ütköznek, ellentétes töltések vonzzák őket, vagy a részecskék vonzzák egymást, klasztereket képeznek és a kovaföldhöz tapadnak. Ezek mind adszorpciós hatások.

Az adszorpciós hatás bonyolultabb, mint az előző két hatás. Általános vélekedés szerint a pórusátmérőnél kisebb szilárd részecskék csapdába esésének oka főként a következők:

(1) Molekulák közötti erők (más néven van der Waals-vonzás), beleértve a permanens dipólust, az indukált dipólust és az instant dipólust;

(2) A zéta-potenciál létezése;

(3) Ioncsere folyamat.